MEDIAWAVE Nyári Művészeti Műhelyek és Közösségi Együttlét
művészeti, közösségi és természetmegismerő műhelyek
a megÚJULÁS jegyében
tisztelegve a reformáció 500 éves indulása előtt
2017. július 16-23.
Passport Control 42.
Kond kastély és somogyfajszi madárparadicsom
szervezők:
Somogy Természetvédelmi Szervezet
Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány
A „lassú víz…” mozgalom szellemében hívjuk együtt tevékenykedni szimpatizánsainkat a nyár közepi időszakban. Felnőtteket és gyermekeket egyaránt várunk a somogyfajszi madárparadicsomba, „Matula bácsi” világába, egy nem mindennapi természeti közegbe, amely egyrészt egy mocsár és ősvadon, másrészt a pásztorkultúra egyik utolsó terepe. Itt nemcsak a lassan feledésbe merülő természetben élés praktikáit lehet gyakorolni, vagy próbálkozni azzal, hogy hassa át az élő és burjánzó természet művészeti tevékenységünket, hanem kísérletezhetünk azzal is, hogy legalább erre a hétre miként szabadulhatunk meg mobil és FB függőségünktől. Komoly – de mindenképpen önkéntes - kísérletek lehetnek ezek az egyén számára, egy természetazonosabb életmód keresése, kialakítása céljából. Ha már tartósan nem tudjuk mindezt tenni, élni, legalább szakaszosan merítkezzünk meg benne, hogy tudjuk, mi lenne a jó, a kívánatos, a természetes.
Az (internet) elvonás tüneteit művészeti és közösségi műhelyek, együttműködések számtalan formájával próbáljuk meg tompítani, a mellékelt (lásd ide kattintva) - általunk szervezett vagy hozzánk csatlakozott - természetmegismerő és művészetművelő műhelyek sokaságát. Mindez azonban pillanatnyi állapot, mert az elkövetkező időben még bárki hozzáteheti a saját ötleteit, tevékenységeit a többiek, a közösség örömére.
Például a weboldalon ugyan nem olvasható, de kibontakozni látszanak egy patak parti, árnyas fákkal védett gyermekfalu felépítésének első tétova lépései. Több éves „projekt” lehet. Hagyjuk, hogy a gyermekek végtelen alkotó fantáziája elszabaduljon és kísérletezhessenek. Az egyes kialakult formák véglegesítésében aztán a felnőttek segíthetik őket – építészműhely és mások. Mindehhez - nemes felajánlásként - kaptunk egy méter átmérőjű, már száraz nyárfát, amely kenuk, teknők és más használati eszközök alapanyaga lehet, ha találunk hozzá teknővájásban jártas szakembert. A közeli berekben találták meg és elevenítették fel használatában a hely munkatársai annak az őskori, gyepvasércből nyílhegyeket, egyéb vaseszközöket előállító kohó maradványait, amely akár gyermekfalunk egyik elemévé válhat.
A felnőttek gyűjtögető (helyi gyógynövények vagy a Tesco), berekben vadászó, halászó (és ha kell horgászó) életmódja biztosan oda vezet, hogy esténként a megszerzett nyersanyagokból közösen elkészített ételek illata lengi be táborunkat. Az út és a munka porát bizton le kell öblíteni, amely a rendhagyó, önkiszolgáló, közösségi büfében tehető meg. Időszakosan gyermeki segítséggel, mert a gyermekmunka itt nem lesz tilos.
Somogyfajszon a lehetőségek tárháza szinte végtelen, amelyekkel közösen kereshetjük egy emberközeli, aktivitásokkal telített együttlét, egy különleges helyi társadalom jóérzéseinek kialakítását.
Ha megérintett, megihletett a nyári közösségi alkalmunk szellemisége, és tettre késznek érzed magad egy másfajta együttlét kialakítására, csatlakozz hozzánk és ne habozz leírni ötleteidet. Nem kell nagy dolgokra gondolni: merj kicsiben gondolkozni, merj lelassulni!
KEDVEZMÉNYES JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2017. június 15.
E dátum után is lehet jelentkezni,
Óriási élmény volt tavaly júliusban részt venni Somogyfajszon a Nyári berek elnevezésű „antifesztiválon”. Hartyándi Jenő és a Mediwave csapata megint nagyot dobott, valami eredetit kitalálva. A „lassú víz” jelszóval meghirdetett egyhetes együttlét persze nem a semmiből jött – szervesen következik az eddigi, évtizedek óta zajló tevékenységeikből.
Ezen az antifesztiválon nem volt közönség, mindenki résztvevő volt valamilyen műhelyben. Magam a 4 ezer éves, kínai eredetű gó játékot tanítgattam, népszerűsítettem a táborlakóknak. (A népes Balogh családdal volt egy hongkongi fiú, aki ismerte a játékot.)
Szerettem volna frissen megírni az élményeimet, de erre sajnos nem volt időm tavaly nyáron. Most viszont, az idei tábor közeledtével szeretném felidézni a legélénkebben megmaradt emlékeimet – teljesen szubjektíven, a teljesség igénye nélkül. Talán a tavalyi résztvevőknek is jól esik majd olvasni ezeket a sorokat, számukra is felelevenedik egy s más, valamint az újak is beleszagolhatnak a „lassú víz” illatába.
Belaktuk a Kond kastélyt, ami máskor a Somogy Természetvédelmi Szervezet otthona. Ennek vezetője, Tömösváry Tibor, valamint munkatársai mindent megtettek, hogy mi is otthonosan érezzük itt magunkat. A kastély nemcsak szállásunk és étkezési helyünk volt, hanem sok műhely is ebben működött. De voltak, akik a kastély parkjában sátraztak, mások a műhelyek foglalkozásait tartották az árnyas fák alatt. Kintről is, bentről is gyakran hangzott fel muzsikaszó. Tibor megmutatta nekünk a környék varázslatos természeti szépségeit is: a tavakat, patakokat, mindenféle lassú vizeket – az egyik tóban még halászhattunk is. De távcsövön keresztül leshettük a gazdag madárvilágot is. (Fürdeni szinte bárhol lehetett a tiszta, meleg vizekben.)
Kimozdultunk a tágabb környezetbe is. Pl. színi előadást vittünk Kürtöspusztára, a helybéliek nagy örömére. Both Miklós pedig néhány társával azért kerekedett fel, hogy jó szokásához híven itt is találjon ismeretlen muzsikusokat. Somogypálfalván kincsre leltek néhány cigány zenész személyében. Másnap kimentek forgatni, du. Miki meg is vágta az anyagot, este pedig már le is vetítette az 5 felvételt a táborlakóknak. Elementáris élmény volt! Az egyik felvétel itt látható:
(Fent van a másik 4 felvétel is.)
Miki a vetítéskor mondta, hogy ha összedobunk egy kis pénzt, péntek estére eljönnek a táborba kicsit muzsikálni a somogypálfalvaiak. Természetesen összedobtuk. Péntek este aztán fergeteges mulatság kerekedett! Két kamaszlány, akik a felvételeken is láthatók, táncolni tanította a tábor népét Az apró gyerekektől a konyhásnénikig mindenki táncra perdült! Miki is beszállt a zenészekhez, persze, szokása szerint. Ez volt számomra a tábor egyik csúcspontja.
A másik csúcspont is zenei jellegű volt, de a körítéssel együtt volt igazán különleges. Ferenczi Gyuri és a Rackajam tagjai néhány napos workshopot csináltak. Egyik nap a kastély udvarán, farönkökön ülve beszélgettünk is velük. Ha jól emlékszem, csütörtök este 11 körül elindultunk A Nagy Tölgyfa alá. Egy ideig lehetett menni autóval, de a táv második felét kb. félórás sétával tettük meg a csodálatos holdfényben. A többszáz éves tölgyfa alatt simán elfért a kb. 80 fős közönség. Itt adott felejthetetlen éjféli koncertet a Rackajam – akusztikusan persze. Elhevertünk a fűben, a lombokon át sejtelmesen átvilágított a Hold – leírhatatlan, megismételhetetlen élmény volt! (A körülmények miatt itt nyilván felvétel sem készülhetett…) Kb. 40 percet játszhattak. Ezután felmentünk egy közeli kis dombra, ahol már égett a tűz, asztalokon pedig pálinkák és borok vártak minket a házigazdák jóvoltából. Vagyis, ha nehezen is, de megközelíthető volt a hely autóval is… De az a holdfényes séta nagyon is kellett a katartikus élményhez! A tűz mellett élénk beszélgetések folytak, senki se akart hazamenni, annyira varázslatos volt a helyzet. 2 óra után lassan felszedelőzködtünk. Kb. a társaság fele befért az autókba, a másik fele gyalog indult haza. A táborban a büfé még mindig működött, pirkadatig folytatódtak a beszélgetések, sőt még zenélés és éneklés is volt.
Ahogy írok, egyre több emlék tolul fel, de most le kell állítanom magam. A két legkiemelkedőbb emléket megörökítettem. Végül a táborlakók nyitottságát kell még megemlítenem: rengeteg kiváló, kedves emberrel ismerkedtem meg. Alig várom, hogy újra találkozzunk! No, és elnézve a műhelyek szaporodását, minden bizonnyal idén is sok új élmény és sok új, kreatív ember megismerése vár mindannyiunkra!
|
|
|
|
|
|
|
|
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.png)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.png)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg){kind=logo}
.jpg)