www.mediawave.hu | www.mediawavefestival.hu | www.romerhaz.eu | www.filmfundgyor.eu
etnik Archív
2018. július VHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHK Aktuális program:
2018.07.17.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

"ÚJRAHASZNOSÍTOTT HAGYOMÁNYOK" projekt 2013-2014 :: TEMATIKÁK korcsoportok szerint

TEMATIKÁK

 

********************************************
Óvodásoknak és sérült gyerekeknek

 

 Bartók Béla Óvoda

Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskola

 

********************************************

  

1. tematika
„A kép varázsa – a nagyi is volt fiatal”
havi szakkör

2013. szeptember 2 alkalom

2013. október 3 alkalom

15 óvodással, illetve sérült gyermekkel

saját óvodában, illetve intézményben

Szakmai megvalósítók:

Szabóné Oláh Márta (külsős, óvónő) - Bartók Óvodában

Kiss Elemér (külsős, gyógypedagógus) - Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskolában

Hattné Máté Margit (Mediawave, gyógypedagódus) - Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskolában

Frey Aranka (Mediawave, elméleti oktató) - minden alkalommal

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó gyakorlat) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden lkalommal                                                       

 

Az 5 alkalomból álló havi szakkör sorozat keretében a fogyatékos gyerekeket játékos formában vezetjük be a képek varázslatos világába. A program során a gyakorlatban ismerkedünk a fotó és a film általuk is szemmel látható műfaji különbségeivel, majd velük együtt fedezzük fel a fotózás és a filmezés titkait, segítségül, közvetítő elemként híva ehhez az általuk nagy kedvvel űzött kézműves foglalkozásokat (szövés, kosárfonás, gyertyaöntés és agyagművesség). A mai fogyatékos gyerekek többsége is, a normál gyerekekhez hasonlóan, a televízió és a számítógép képernyőjén különböző műfajú filmeket lát, azonban kevesen tesznek nagyobb különbséget köztük annál, minthogy rajzfilmről vagy „rendes” filmről van szó. A program során sok rövid rajzfilm, animációs film, játékfilm és dokumentumfilm részlet segítségével próbáljuk felfedezni, tudatosítani és megfogalmazni a látványos jellemzőket és különbségeket. A fotó műfaj vizsgálatához a szülőkről, nagyszülőkről, déd és további felmenőkről kérünk családi fotókat, amelyek valamilyen fontos ünnepet vagy eseményt mutatnak be, mint például esküvőt, születésnapot, karácsonyt, vagy nyaralást, stb. A szülők feladata, hogy otthon meséljék el a gyerekeknek a képek háttértörténeteit, amelyeket majd ők a szakkörben egymásnak is elmesélnek. Szerencsés, ha felbukkan a fotók között nagyon régi, például század eleji kép is, amivel szemléletesen be lehet mutatni a fotózás fejlődését a századelő papír alapú beállított portréitól a 60-70-es évek „lazább” eseménymegörökítési stílusán át a mai digitális alapú technikáig, amely akár mobiltelefonnal is megvalósítható. A szakkörben nemcsak közösen nézünk és látunk, vizsgálódunk és mesélünk, hanem a gyerekek kedvére alkalmi fotóműtermet is felállítunk, ahol beállított, jelmezes képeket készítünk róluk játékos formában. Otthonról hozott ruhadarabok és változatos kellékek segítségével visszautazunk a gyerekekkel az időben, és elkészítjük velük és róluk a saját nagyszüleik korabeli stílusának megfelelő fényképeket. Ezek a képek egyrészt a közös vizuális játék emlékképei, de kiválóan alkalmasak arra is, hogy a bennük megjelenített családi múlt, hagyományos életforma újra életre keljen, és egyfajta vizuális jelként a szülők és nagyszülők számára személyes ajándékot és örömöt jelentsen.

 

 

****************************************

 

5. tematika
„Játékos múlt – gyerekek régi viseletben és gyermekjátékokkal”
témahét - 2014. március - 4 egymást követő nap

15 óvodással, illetve 7 sérült gyermekkel

Néprajzi Múzeum, Budapest (1 nap)

Cifra Műhely és Gyűjtemény, Győr (1 nap)

saját óvodában, illetve intézményben (2 nap)


Szakmai megvalósítók:

Szabóné Oláh Márta (külsős, óvónő) - Bartók Óvodában, Néprajzi Múzeumban, Cifra Műhelyben

Kiss Elemér (külsős, gyógypedagógus) - Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskolában, Néprajzi Múzeumban, Cifra Műhelyben

Hattné Máté Margit (Mediawave, gyógypedagódus) - Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskolában, Néprajzi Múzeumban, Cifra Műhelyben

Joó Emese (külsős, múzeumpedagógus) - Néprajzi Múzeumban (Budapest)

Deésy Gábor (Mediawave, gyűjteménykezelő) - Cifra Műhely és Gyűjteményben (Győr)

Frey Aranka (Mediawave, elméleti oktató) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, film gyakorlat) - minden alkalommal

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

 

A négy alkalomból álló témahét első napján elutazunk Budapestre, és megnézzük a Néprajzi Múzeum magyar állandó kiállítását. A kiállítási séta során, műtárgyakon keresztül, mesés történetbe ágyazva felfedezzük a régi viseleteket, a ma már alig ismert mesterségeket, a hagyományos gyerekjátékokat, a népszokásokból ismert tárgyakat. A gyerekek a Néprajzi Múzeumban felpróbálhatják a régi korok gyermekeinek ruhadarabjait, kézbe foghatják a régi játékszereket, kipróbálhatják a kicsinyített munkaeszközöket, élményszerűen ismerhetik meg a falusi gyermekvilág jellegzetes és a maitól jelentősen különböző használati tárgyait. A következő napokon a győri Cifra Műhely kalotaszegi gyűjteményét fogjuk meglátogatni, ahol felfedezzük a Budapesten látottak helyi megfelelőit, megkeressük a hasonló tárgyakat és felelevenítve az élményeket elmélyítjük a gyerekek frissen szerzett ismereteit is. A továbbiakban a hagyományos tárgykultúra gyermek szempontú újrahasznosításával és vizuális feldolgozásával foglalkozunk. A múzeumi környezetben megkeressük a hagyományos gyermekvilág és a mai gyermekvilág tárgyi párhuzamait, és nemcsak beszélgetéssel, hanem vizuális megfogalmazásban is továbbgondoljuk a tárgyakban rejlő üzeneteket. Érdekességképpen megvizsgáljuk a sajátos múzeumi dokumentáció céljára készített „élettelen” műtárgyfotók sajátosságait, valamint a múzeumi fotóarchívum gyermekélet ábrázolásait, és felkészülünk a saját életképek készítésére. A múzeumi időutazás során a gyerekekkel a régi falusi gyermekvilágot elevenítjük fel, elsősorban régi viseletek és gyermekjátékok segítségével. Az archív fotókon keresztül megismerjük, vagy éppen csak elképzeljük és állókép formájában bemutatjuk a játékok használatát, emellett magunk is készítünk egyszerű játékszereket a régiek mintájára. Az elkészült játékszerekkel életképszerű, korhű hangulatú fényképeket készítünk a gyerekekről a múzeum erre a célra kialakított alkalmi fotóműtermében, és ezekkel kedveskedünk a szülőknek.

 

 

****************************************

 

9. tematika
„Csutkababák, szárhegedűk, csontcsikók”
vetélkedő - 2014. március - 2 alkalom (2 alkalom)

Néprajzi Múzeumban (1 alkalom), saját óvodában, illetve intézményben (1 alkalom)

15 óvodással, illetve 7 sérült gyermekkel

 

Szakmai megvalósítók:

Szabóné Oláh Márta (külsős, óvónő) - Bartók Óvodában

Kiss Elemér (külsős, gyógypedagógus) - Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskolában

Hattné Máté Margit (Mediawave, gyógypedagódus) - Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskolában

Frey Aranka (Mediawave, elméleti oktató) - minden alkalommal

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, film gyakorlat) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

 

Két alkalommal rendezünk játékos vetélkedőt óvodásoknak és fogyatékos gyermekeknek. Az első alkalommal a gyerekeket arra kérjük, hogy emlékezetből, minél pontosabban rajzolják le a korábban megtekintett néprajzi kiállítás valamelyik számukra érdekes, izgalmas tárgyát, játékszerét. Az elkészült rajzokból sajátos néprajzi kiállítást rendezünk, és mindenkit megjutalmazunk egy gyermekek számára készített néprajzi kiadvánnyal. A vetélkedő második fordulójában a gyerekek a lerajzolt tárgyakat, játékszereket fogják korhűen életre kelteni, amelyhez tetszés szerint megfelelő viseletbe öltözhetnek. A népviseletet felöltve kisebb jelenetek formájában, kiscsoportban játszhatják el a saját kiválasztott tárgyukhoz kapcsolódó, múzeumban megismert régi történetet, vagy bemutathatják a tárgy, játékszer használatát is. A legötletesebb jelenetek pillanatképeit fotókkal örökítjük meg, amelyeket a szülőknek, nagyszülőknek ajándékozunk.

 

 

**************************************************

 

Általános iskolásoknak

 

GYŰR MENTI TELEPÜLÉSEK ISKOLATÁRSULÁSA
szh. Vitéz Háry László Általános Iskola

 

***************************************************


2. tematika
„Fénykép – videó: milyen volt édesanyád iskolás korában?”
2013. szeptember - 2 alkalom

2013. október - 3 alkalom

havi szakkör, 20 általános iskolás 5 alkalommal, saját iskolában


Szakmai megvalósítók:

Tóth Margit Kornélia (külsős, tanító)

Vajda Violetta (Mediawave, elméleti oktató)

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat)

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó gyakorlat)

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs)

 

 Az 5 alkalomból álló szakkör keretében bevezetjük az általános iskolásokat a fotózás és a filmezés alapfortélyaiba. Az ő szintjükön beszélünk és mintákat mutatunk a kompozíció, a mozgás szerepéről, a stílusokról. A fotóknál a válogatás, a videónál a vágás fontosságáról, amelyek elősegíthetik, hogy nézhetőbb, átláthatóbb családi dokumentációk készüljenek. Azaz előkészítsük azt az oktatási folyamatot, amely során reményeink szerint csökkenteni tudjuk a korunkat ellepő „vizuális környezetszennyezés” folyamatát. Ahol a többség, ha kell, ha nem kattogtat és nyomja a REC gombot és utána csodálkozik, hogy senki sem akarja vagy csak vonakodva megtekinteni sok száz fotóját és többórányi videóját. Amelyben biztos vannak gyöngyszemek, értékes és érdekes pillanatok, de szerkesztés és válogatás, azaz feldolgozás híján ezek elvesznek a rossz és kicsit jó produktumok tömegében.
A múltat és családot használjuk közvetítő elemként, mert abban rejlik a legtöbb személyes élménnyel telített elem. Tehát a már egykor elkészült fotográfiákat, videókat használjuk alapul, mintákat mutatva, hogyan lehet azokat rendezni, bemutathatóvá tenni a család és ismerősök számára. Nem mellékesen Szülinapi, névnapi, karácsonyi ajándékként is használni őket, némi „megdolgozás” (keret, felirat, zene, stb.) után.
Ezen logika mentén az első alkalommal felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy kutassanak otthon és csenjenek/kérjenek el egy családi fényképalbumot, esetleg néhány, a polcon vagy a fiókokban porosodó videó kazettát.
A következő szakkörök során ezeket feldolgozva, digitalizálva cél, hogy olyan különböző technikával készített vizuális ajándéktárgyakat készítsenek a családnak, amellyel meglepetést, örömöt okozhatnak nekik.
A diákok házi feladatként kapják, hogy az egyes kiválasztott fotók vagy videó részletek ismeretében faggassák ki a szülőket és rokonokat azok hátteréről, amelyet különböző eszközökkel (narráció, feliratok) kapcsoljanak a részletekhez, így azok egyre értékesebb és nagyobb hatást elérő ajándékok lehetnek.
Az ajándékok formája lehet mobil telefonra készített, e-mailben küldhető, vagy közösségi oldalakra elhelyezhető. Megpróbálkozunk mini, saját családi weboldalak kialakításával is.
Közben tudatosítjuk a fotó és filmműfajok közti különbségeket, hogy tudatosan különbséget tudjanak tenni az általuk sokat nézett műfajok között - animáció, játékfilm, dokumentumfilm – és átlássák azok gyártási fortélyait.
E gyakorlati alapú vizuális nevelés célja a tudatos nézővé és felhasználóvá válás alapjainak lerakása, amelyeket tovább erősíthet a következő félévben lévő témahét és tudásfelmérő vetélkedő.

 

 

***********************************************

 

6. tematika
„Izgalmas és tanulságos múlt – dobd be magad!”
témahét - 2014. március - 4 egymást követő nap (alkalmanként 3x45 perc)

20 általános iskolással

Néprajzi Múzeum, Budapest - 1 nap

Xántus János Múzeum, Győr - 1 nap

saját iskola - 2 nap


Szakmai megvalósítók:

Tóth Margit Kornélia (külsős, tanító) - minden alkalommal

Vajda Violetta (Mediawave, elméleti oktató) - minden alkalommal

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó gyakorlat) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

Joó Emese (külsős, Múzeum múzeumpedagógus) - Néprajzi Múzeum, Budapest

Varga Attiláné (külsős, múzeumpedagógus) - Rómer Flóris Múzeum Győr

 

A négy alkalomból a témahét első napján elutazunk Budapestre, és megnézzük a Néprajzi Múzeum magyar állandó kiállítását. A kiállítás a 100 évvel ezelőtti múltba vezeti el a gyerekeket, rögtön az első teremben felsorakoztatva a történelmi Magyarország területén élő sokszínű magyarság és nemzetiség ünneplőbe öltöztetett jellegzetes alakjait. Az „Emberek” teremben az ünnepi viseleteket vizsgáljuk, amellyel előrevetítjük mai ünnepi ruháink vizsgálatát. A gyerekek első feladata a beszédes viseletek jelrendszerének (életkor, családi állapot, vallás, mesterség, stb.) minél részletesebb megfejtése.
Továbbhaladva a 13 teremből álló kiállításban hirtelen eltűnnek az emberek, és csak a tárgycsoportokat látjuk különböző szempontú (sorozat, válogatás, életkép, stb.) elrendezésben. A kiállított műtárgyak izgalmas tevékenységekről, emberi sorsokról és egy múltba tűnt életformáról tanúskodnak. Vajon hogyan lehet ezeket a tárgycsoportokat életre kelteni, és felidézni a múltat? Minden témánál megbeszéljük a lehetőségeket, amelyeket aztán másnap, a Xántus János Múzeumban dolgozunk ki részleteiben, és kiscsoportokban vagy párosan, életképekben eljátszva mutatunk be egymásnak.
A múzeumokban megidézett régmúlt tanulságait saját jelenkorunkra vetítve hasznosítjuk újra, és a megszerzett ismeretek alapján megvizsgáljuk saját hétköznapi és ünnepi ruhánkat, az egyes darabok és egy teljes „ünneplő” jellemzőit és jelentését. A téma feldolgozásának szerves folytatása a vizuális dokumentáció, ennek érdekében egyéni és csoportos, beállított műtermi fotókat készítünk a gyerekekről saját hétköznapi és ünneplő ruhájukban, amely tevékenység érdekes, párhuzamos tartalmú képeket eredményez, és amely képeket vizuális ajándékként juttatunk el telefonon vagy e-mailen keresztül a szülőkhöz, és kiállítás céljából az iskolába is.
A témahét további két napján a múzeumi témákon alapuló, múltból megelevenített életképeket rövid videókon örökítjük meg, amely átvezet bennünket a film világába, a filmforgatás alapfogalmainak megismerésébe. Természetesen mind a fotó, mind a film alapfogalmait és műfaji jellegzetességeit megismertetjük a gyerekekkel. A fotók esetében az utólagos kompozícióalakítás, azaz a kép megvágásával, esetleges keretezésével, retusálásával ismerkedünk, a videónál a forgatott anyagok vágási, szerkesztési, feliratozási alapfogalmainak elsajátítása a cél, valamint fontos az interneten való elhelyezés formátumainak megtanulása is. Alapszinten, az életkori sajátosságoknak és képességeknek megfelelően a saját vagy családi weboldal elkészítésének lehetőségét is meg szeretnénk mutatni a gyerekeknek. Az elkészült videókat a fotókhoz hasonlóan megkapják a családok, sőt lehetőség van a közösségi megosztásra is.
A projekt megvalósítása során 4 egymást követő témanap, alkalmanként 3 x 45 percben. Alkalmanként minimálisan 20 résztvevővel. 20 hátrányos helyzetű résztvevővel.
Az általános iskola kiemelt céljának tekinti mindkét feladatellátási helyen a hagyományőrzést, ehhez minden tanévben iskolai szintű programok kapcsolódnak:
Hagyományőrző-nap (kistérségi verseny), Kézműves tábor (a nyári szünet első hetében-Kajárpéc), Erdei iskola (minden évben a 6. évfolyamos tanulóknak), Tematikus tábor (a nyári szünet második hetében – Gyömöre), Népzenei-néptánc tábor (alsó tagozat – néptánc és citera, Győrújbarát) A programokra a tanulók kutatómunkát végeznek könyvtárban, interneten, valamint az iskolában és a környező településeken. Fotódokumentációt készítenek.
A nyolcadik osztályos tanulók óratervében modultárgyként szerepel heti 1 tanítási órában a mozgókép és médiaismeret, melynek keretében ismerkednek a fotózás és filmkészítés történetével, alapjaival. Gyakorlati feladatokat oldanak meg. Intézményünk tanévenként négy alkalommal jelentet meg iskolaújságot, melyben a tanulók írásait és az általuk készített fotókat is közöljük a fent említett hagyományos rendezvényekről.


 

 ********************************************

 

10. tematika
„Aki nem hiszi, járjon utána!”
vetélkedő - 2014. március - 2 alkalom (2 nap)

saját iskolában

20 általános iskolás

Szakmai megvalósítók:

Tóth Margit Kornélia (külsős, tanító)

Vajda Violetta (Mediawave, elméleti oktató)

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat)

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó gyakorlat)

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs)

 

Az első fordulóban az a feladat, hogy a gyerekek a 100 évvel ezelőtti társadalom hagyományos mesterségeit és szerepköreit (pl. juhász, bíró, földműves, vőfély, javasasszony, stb.) minél pontosabban, részletesebben ábrázolják úgy, hogy külön lapra kerül a szereplő, és külön lapra kerül annak jellegzetes szerszáma, eszköze, amely akár önmagában is képes jelképezni, szimbolikusan megjeleníteni tulajdonosát. A kiállítás formájában bemutatott alkotások közül a gyerekek választhatják ki azt, amelyiket a legjobbnak tartják és elismerésben szeretnék részesíteni.
A második fordulóban egy olyan játékot játszunk, amelyhez előzetesen összekeverjük a gyerekek által rajzolt szereplőket és a hozzájuk tartozó attribútumokat. A pároknak az a feladata, hogy az összekevert képek „képtelensége” ellenére hihető történetként meséljenek arról, amit látnak, és minél meggyőzőbbek legyenek arról, ami nyilvánvalóan lehetetlen. A halászhálóval bíráskodó bíró, vagy az ostorral igét hirdető pap megjelenítése sok ötletre, kreativitásra és humorra ad lehetőséget.
A játékot fotóval és videóval egyaránt dokumentáljuk. A gyerekek a végén maguk dönthetik el, hogy az összes közül melyik történet volt számukra a leghihetőbb, amelynek kitalálói jutalomban részesülnek.
 

 

 ******************************************

 

Középiskolásoknak

 

Bencés Gimnázium, Pannonhalma

"Forrás" Waldorf Gimnázium, Győr

Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola

Révai Miklós Gimnázium, Győr

 

*******************************************

 

3. tematika
„Boszorkányok, tudósok, táltosok”
témanap - 2013 tavaszi félévben

20 középiskolással, 3 nap, alkalmanként 3x45 perc

Rómer Flóris Múzeum (volt Xántus János Múzeum) különböző gyűjteményeiben (3 alkalom)

"Forrás" Waldorf Gimnázium, Győr tanulóinak részvételével


Szakmai megvalósítók:

Kurcsis László (külsős, tanár)

Perger Gyula (külsős, néprajzos, Rómer Flóris - volt Xántus János Múzeum)

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat)

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó gyakorlat)

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs)

 

A 3 tematika mindegyike rendhagyó múzeumi órasorozatként valósul meg a győri Xántus János Múzeumban, ahol a résztvevő fiatalok a gazdag néprajzi gyűjteményen és az állandó kiállításokon keresztül, műtárgyak, fotók, mozgóképek és hanganyagok segítségével ismerkednek meg a helyi paraszti, kispolgári és parasztpolgári népi kultúrával, népi társadalommal. A múzeumi tárgy-együttesek közül kiemelkedik a több száz tételből álló mézeskalácsosság és gyertyamártás gyűjtemény, a Győrben jelentős szerepet játszó kékfestés munkaeszközei és műhelyfelszerelései, valamint a vidék kályhásainak, fazekasainak emléket állító cserépkályha gyűjtemény. A jellegzetes helyi mesterségek múzeumi műtárgyakkal és archív néprajzi dokumentumokkal való sokoldalú vizsgálata új oldalról mutat be egy-egy foglalkozást vagy szerepet, és életszerűen, szinte kézzelfoghatóan képes szemléltetni a korabeli életformákat. A fiataloknak különleges élményt és rendkívüli tapasztalatszerzést jelent a mélyreható és komplex múzeumi vizsgálódás, amellyel nemcsak egy-egy tárgy, vagy mesterség, hanem tágabb társadalmi-gazdasági összefüggések is érthetővé válnak számukra.
Fontos, hogy a fiatalok minél teljesebb képet kapjanak és minél szélesebb körű ismerethez jussanak, ezért a néprajzi tárgyakkal kevésbé demonstrálható, nem hivatalos ám annál érdekesebb, szintén hagyományos népi mesterségek nyomába eredve a folklór, a népi tudás és hiedelemvilág is megfelelő helyet kap a programban. Ennek érdekében boszorkányok, tudósok és táltosok nyomába eredve keressük a régi társadalom misztikus történeteit, vélt vagy valós eseteinek szereplőit, különleges tulajdonságokkal és tudással bíró specialistáit. Asszonyok és férfiak más-más szerepben: rontás és varázslás, jóslás és gyógyítás, látás és jövendölés, kötés és oldás és még sok furcsa tevékenység és képesség révén váltak félt és tisztelt, sokszor legendás tagjaivá egy adott közösségnek.
A múzeumi környezetben műtárgyak, archív dokumentumok, peranyagok és vallomások együttesen árulkodnak arról, hogyan is működött a népi hiedelemvilág és a szájhagyomány. A források között kiemelkedő Dr. Timaffy László gyűjtése, ő a róla szóló portréfilmben nemcsak kutatásairól, hanem a rábapatonai Tudós Nagy Ferencről, az utolsó besenyő táltosról is mesél.
Vajon vannak-e mai, városi legendák? Ha vannak, hogyan keletkeznek és hogyan terjednek? Élnek-e közöttünk különleges képességekkel rendelkező, mások akaratát és sorsát akár távolról is befolyásolni képes emberek? Ismerjük-e őket? Milyen történetek keringenek ma és milyen csatornákon?
A hely szellemének megfelelően a résztvevő fiatalok megismerkednek a Xántus Jánoshoz fűződő, ma is élő legendával: Winnetou vértestvérének és a karabélynak szokatlan történetével, és ezt a példát újrahasznosítva megpróbálkozhatnak újabb történetek és legendák kitalálásával és útnak indításával.
Egy-egy izgalmas történetet sokféleképpen lehet megjeleníteni a jelenkor vizuális eszközeivel, és nagyon változatosan lehet elhelyezni és terjeszteni a mai virtuális világban és kommunikációs környezetben. Erről a mai fiatalok sokat tudnak, azonban arról kevesebbet, hogy miként lehet ezeket a történeteket konkrét formába önteni, például kisfilmet vagy fotósorozatot készíteni archív és mai anyagok felhasználásával. A fotózás és a filmezés alapfogalmainak érintésével (kompozíció, vágás, szerkesztés, hangosítás) lehetőség nyílik egy-egy kitalált történet mai vizuális eszközökkel történő megkomponálására és útjára bocsátására, amely így kiléphet a tábortűz körüli valóságból, és a mai kor vizuális eszközeit kihasználva terjedhet el a virtuális valóságban.
Vajon követhető-e egy-egy történet útja és sebessége? Idővel hogyan változik, alakul és formálódik az eredetileg elindított történet? Sikerül-e így új városi legendát létrehozni? A felmerülő kérdések azért is fontosak, mert a mai, saját történet nyomon követése közben a fiatalok felfigyelhetnek az archaikus szájhagyomány működésének időtálló szabályszerűségeire is.
 

 

****************************************************

 

4. tematika
Hogyan lehetek filmes?” - a filmezés alapjai
témanap - 2013 tavaszi félévben)

20 középiskolással, 3 nap, alkalmanként 3x45 perc, saját iskolában
megvalósítás helyei:

Bencés Gimnázium, Pannonhalma

Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola

Révai Miklós Gimnázium, Győr

 

Szakmai megvalósítók:

Horváth Péter (Mediawave, tanár) - Révai Gimnáziumban

Juhász-Laczik Albin (Mediawave, tanár) - Bencés Gimnáziumban

Milanovits Lászlóné (külsős, animátor, tanár) - Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolában

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó gyakorlat) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

 

A filmezés alapjaival foglalkozó témanapok célja, hogy a résztvevő fiatalok számára megfelelő tartalmi és formai kereteket nyújtson mind a személyes történelem, mind a helyi, közösségi események vizuális dokumentálásához és művészi kifejezéséhez, valamint inspirációt adjon a régi fényképes és filmes forrásanyagok értelmezéséhez és kreatív feldolgozásához.
A fényképezés mellett ma már a filmezés is hétköznapi gyakorlat a fiatalok körében, éppen ezért a program elősegíti ezen kifejezési eszközök hagyományos szerepének és kulturális értékének felfedezését és jelenkori adaptációját, lehetővé teszi a megfelelő filmkészítési technikák gyakorlati elsajátítását, és példát mutat a mai fiatalok számára a mozgókép, mint kommunikációs eszköz mértéktartó és etikus felhasználására.
Az innovatív, szemléletformáló vizuális művészeti nevelési program tapasztalt filmes szakemberek segítségével, a formális oktatást támogató és kiegészítő kulturális nevelésként valósul meg.
A program eredményeképpen a fiatalok meghatározó élményeket élnek át és gyakorlati tapasztalatokat szereznek, a megfelelő helyre kerül körükben a fénykép és a film szerepe, csökken a vizuális környezetszennyezéshez vezető fotóik és videóik száma, felértékelődnek és újra hasznosulnak számukra a hagyományos eszközökkel és módszerekkel készített, jeles tartalmakat bemutató, a kulturális örökség részét képező régi képek és mozgóképek.
A konkrét program a filmkészítés alapjainak lerakásával indul, majd minden résztvevő esetében egy egyéni, családi témájú hangulati etűd gyakorlati elkészítésére vállalkozik, amelyek alapjai a családi fotóalbumok, a fiókokban porosodó családi videók. A módszertanban a filmes technikák, kamerakezelési gyakorlatok, digitalizálás mellett szerepel a képek elemzése, szelektálása, a szerkesztés, dramaturgia, a vágás, a megfelelő feliratozás, zenei aláfestés és a forgatókönyvírás is.
Az elkészült etűdfilmeket nemcsak a résztvevők, hanem az iskola valamennyi diákja és tanára láthatja és értékelheti.

 

*********************************************

 

7. tematika
„A hit és a kisebbségek dicsérete – a dokumentáció alapjai”
témahét - 2013. őszi félévben

20 középiskolással, 4 nap, alkalmanként 3x45 perc
Pannonhalmi Apátság  látogatása (1 nap)

Győr-Újváros látogatás (1 nap)

saját iskola (2 nap)

megvalósítás iskolai helyei:

Bencés Gimnázium, Pannonhalma

Révai Miklós Gimnázium, Győr


Szakmai megvalósítók:

Perger Gyula (külsős, néprajzos) - Pannonhalma és Győr-Újváros

Horváth Péter (Mediawave, tanár) - Révai Gimnáziumban

Juhász-Laczik Albin (Mediawave, tanár) - Bencés Gimnáziumban

Vizi Mária (külsős, filmrendezés, forgatókönyv, Duna TV) - minden alkalommal

Hargittai László (külsős, vágás) - minden alkalommal

Nagy Péter (Mediawave, fotó gyakorlat) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó gyakorlat) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

 

A témahét vizuális dokumentációt célzó tematikája két pillérre, két különleges helyszínre, annak egykori és mai lakóira épül.
Az első napon felkeressük a régi Győr soknemzetiségű ősi „Újvárosát”, ahol - ahogy a napjainkban prosperáló „Öt Templom Fesztivál” neve is sejteti - 5 különböző vallású (katolikus, evangélikus, református, görög katolikus, zsidó) népesség élt/él nagyrészt békében és egymást inspirálóan együtt egymással. A muzsikus és iparos cigányok, mint ahogy a többi nem magyar etnikumú népesség is (bolgárok, szerbek, zsidók) szintén megbecsült, munkás tagjai voltak a győri társadalomnak. A program során egyrészt vallási, másrészt etnikai alapon járjuk körül Újvárost, megtekintvén, vizuálisan megörökítvén épületeit (templomok, régi lakóházak), érintjük a múzeumot is, valamint találkozva a még fellelhető kisebbségek képviselőivel, kíváncsiskodva megőrzött hagyományaik iránt, megtekintve a még megmaradt hagyományos iparos műhelyeiket (kékfestőműhely).
E „körüljárás” a helytörténeti szempontból izgalmas városrészben nem egy egyszerű séta, hanem tulajdonképpen egy vizuális kutatás, hogyan lehet e városrész múltba nyúló szerkezeti és emberi értékeit átmenteni a mába, azaz újrahasznosítani azt, azaz az elfeledett értékeket a mai vizuális kommunikáció használatával ismét a köz elé tárni a fiatalok vizuális eszköztárának bővítésével, minőségének javításával. Másodlagos célként ne feledjük, hogy a találkozások növelhetik a tanulókban a vallási és etnikai toleranciát.
A második napon a több mint ezer éves Pannonhalmi Apátság ódon falai közt keressük az egyik legrégibb szerzetesrend, a bencések titkait, amely mélyen beívódott a Szent Márton hegy csúcsán elterülő réges-régi épületegyüttesbe, borospincéibe, arborétumába. A titkok a bencés atyákban rejlenek… Természetesen őket is kamerákkal és fényképezőgépekkel keressük fel.
Ma már jól tudható, hogy a fiatalok, különösen a középiskolások mennyire anyanyelvi szinten kezelik a mai információs társadalom legújabb vívmányait. De az is köztudott, hogy eközben mennyire beszűkül, vagy néhány trendi dologra lekorlátozódik a gondolkozásuk és a témánk okán: a vizuális szemléletük.
A projekt kiemelt célja, hogy a múlt értékeinek feldolgozásán, újrahasznosításán keresztül megpróbálja javítani, kitágítani a fiatalok vizuális szemléletét és elsősorban gyakorlati megoldó képességét. Ez a generáció ugyanis már napi szinten él, vagy inkább tájékozottság és képzettség hiányában visszaél a vizualitással, többségében a vizuális környezetszennyezés kategóriába tartozó fotókat és videókat készít. A témahét célja a felhasználói oldal vizualizációs javítása, szemléletének tudatos, minőségre törekvő átformálása. Méghozzá úgy, hogy ebbe az új látókörbe belekerüljenek az egyéni, a családi és a közösségi hagyományok elemei. Fontos tudatosítani a fiatalokkal, hogy nem egyformaságra kell törekedni, hanem sokkal inkább az egyéniség megtalálására, amelynek inspirációi és forrásai az eredetben, a családi és a népi/nemzeti környezetben lelhetők meg.
Gyakorlati szempontból ez a 4 napos témahét az első felében felfedező, a második felében 2 napon át gyakorlati fotós és filmes alapoktatást oktatást jelent, amelynek eredményei: a fotósorozatok és kisfilmek a végén bemutatásra és kielemzésre kerülnek, és természetszerűleg felkerülhetnek az iskola honlapjára, közösségi portálokra, a MEDIAWAVE regionális film és fotó archívumába (www.mediawavearchivum.hu), ahol már sok száz fiatal munkája megtalálható.


 

****************************************************

 

8. tematika
„Újrahasznosított népi játékok”
témahét - 2013 őszi félévben

20 középiskolással, 4 nap, alkalmanként, 3x45 perc, saját iskolában

megvalósítás helyei:

Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola

"Forrás" Waldorf Gimnázium, Győr


Szakmai megvalósítók:

Selényi Károly (Mediawave, képzőművész, fotográfus, tanár) - a Waldorf Gimnáziumban

Kurcsis László (külsős, tanár) - a Győri Tánc- és Képzóművészeti Szakközépiskolában

Greznár Tamás (külsős, népi játék készítő) - minden alkalommal

Joó Emese (külsős, Néprajzi Múzeum, etnográfus, múzeumpedagógus) - minden alkalommal

Andrási Erika (külsős, művészettörténész, múzeumpedagógus) - minden alkalommal

Joó Tibor (külsős, játszótéri játéktervező) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, filmes) - minden alkalommal

Nagy Péter (külsős, fotós) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

 

A népi játékok újrahasznosításával foglalkozó témanapok célja, hogy a résztvevő fiatalok felfedezzék és megtapasztalják a játéktevékenységekben, elsősorban a hagyományos népi mutatványos és ügyességi játékokban rejlő egyéni és közösségi örömöt és sikerélményt.
A témanapok során mindenkinek lehetősége nyílik ezen eszközök kipróbálására, a játék szerepének újraértelmezésére, egyes játékszerek kreatív újratervezésére, a régi játékok jelenkori adaptációinak művészi igényű elkészítésére.
A komplex művészeti nevelési program tapasztalt etnográfus, művészettörténész, népi játék készítő és a hagyományos mutatványos tevékenységben tapasztalt szakemberek segítségével, a formális oktatást támogató és kiegészítő kulturális nevelésként valósul meg.
A program megismertet a hagyományos népi ügyességi játékok múltjával, társadalmi szerepével és jelentőségével, ennek a közösségi szórakozási formának sajátos tárgyi világával, a játékok vizuális megjelenési formáival, valamint a népi játékkultúra átalakulásával és fenntarthatóságával művészettörténeti, játéktörténeti, népművészeti, pedagógiai és néprajzi szempontból egyaránt.
A megvalósuló program nagy hangsúlyt fektet az egyes művészeti területek összekapcsolására, így a fiatalok az új játékszerek tervezése és megalkotása során, valamint egyes régi játékszerek felújítása közben gyakorolhatják kreativitásukat és önkifejező képességüket a rajzolás, a festés, a formázás, a mintázás, a geometria, a kézimunka, a hagyományos kézműves mesterségek során, mindezt cselekvés közben, alkotó művészi igényű tevékenység keretében.
A sokféle tevékenységgel párhuzamosan változatos a játékkészítés anyagfelhasználása is: papír, fa, textil, üveg, festék, fém, agyag, gipsz, természetes és mesterséges hozzávalók sokasága és többféle típusú (pl. műanyag) hulladék egyaránt felhasználásra, beépítésre kerül.
A saját kezű alkotások készítése mellett a fiatalok inspirációt kapnak ahhoz, hogy az egyes játékokhoz saját szabályt illetve történetet találjanak ki és azt vizuális formában is ábrázolják, valamint hogy különleges tárgysorozatokat, egymással tartalmilag és formailag is összekapcsolódó, esztétikus játékszereket készítsenek el és használjanak maguk és társaik örömére.
A programban fontos szempont a takarékosság, a régi eszközök felújítása, a felújítás során a tárgy minél nagyobb részének megőrzése és megóvása a további romlástól, a tartós és teherbíró megoldások keresése. Az újrahasznosítás egyaránt vonatkozik az alkotások során felhasznált alapanyagokra és a játékok funkcióinak jelenkorba való átültetésére, azaz a hagyományos népi játékszerek izgalmas, modern, jelenkori változatainak elkészítésére.
A programban a szabad játéktevékenység és a művészi alkotás mellett nagy hangsúlyt kap a többszintű újrahasznosítási folyamat vizuális – képpel, filmmel történő – dokumentációja.


 

**********************************************


11. tematika
„Az ősök emlékezete – fotókon és videókon”
vetélkedő - 2013 őszi félévben

20 középiskolással, két alkalom (2 nap), a saját iskolában

megvalósítás helyei:

Bencés Gimnázium, Pannonhalma

Révai Miklós Gimnázium, Győr


Szakmai megvalósítók:

Horváth Péter (külsős, tanár) - Révai Gimnáziumban

Juhász-Laczik Albin (külsős, tanár) - Bencés Gimnáziumban

Perger Gyula (külsős, néprajzos) - minden alkalommal

Frey Aranka (külsős, pedagógus) - minden alkalommal

Hartyándi Jenő (Mediawave, videó) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

 

A két alkalommal megrendezésre kerülő vetélkedő a vizuális dokumentáció személyes dimenzióival foglalkozik.
Az első fordulóban a fiatalok otthonról hozott családi fényképeik kreatív feldolgozásával versenyeznek. A privát fényképeken hűen tükröződik az ősök emlékezete, az egyes családok vallási, etnikai hovatartozása, társadalmi és gazdasági helyzete, és még sok fontos információ, ami figyelmes szemmel jól leolvasható a képekről. A képek jelrendszerének, nyelvezetének „olvasási” gyakorlatait követően a fiatalok számukra ismeretlen fotók minél tökéletesebb megfejtésében versenyeznek.
A második fordulóban az otthonról hozott családi videók kerülnek terítékre, ezek közül is elsősorban azok, amelyek az adott fiatalt valamilyen mértékben a csecsemőkortól a kamaszkorig képesek bemutatni. A családi videók rövid részleteinek kreatív összeillesztésével és bemutatásával ki-ki ötletes képet festhet magáról.
A legeredetibb bemutatók a verseny végén díjat kapnak.


 

********************************************

 

12. tematika
„Képtelen mutatványok”
vetélkedő - 2013 őszi félévben

20 középiskolással, 2 alkalom (2 nap), saját iskolában

megvalósítás helyei:

Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola

"Forrás" Waldorf Gimnázium, Győr


Szakmai megvalósítók:

Kurcsis László (külsős, tanár) - "Forrás" Waldorf Gimnáziumban

Milanovits Lászlóné (külsős, animátor, tanár) - Győr Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolában

Joó Emese (külsős, Néprajzi Múzeum, etnográfus, múzeumpedagógus) - minden alkalommal

Andrási Erika (külsős, művészettörténész, múzeumpedagógus) - minden alkalommal

Joó Tibor (külsős, játszótéri játéktervező) - minden alkalommal

Kádár Sándor (Mediawave, technikai munkatárs) - minden alkalommal

 

Az újrahasznosított népi játékok tematikához kapcsolódó vetélkedő során a fiatalok egyéni és kiscsoportos feladatokat kapnak, amelyben kreatív fantáziájukat és ábrázolóképességüket mérik össze egymással.
Az első fordulóban a csoportok egy mai hétköznapi használati tárgyba képzelhetnek bele minél több újrahasznosítási lehetőséget, az új felhasználási ötleteket be is mutatják egymásnak.
A második fordulóban mindenki egyénileg, saját gyerekkori játékszereiből emel ki egy-egy darabot, és a hozzá kapcsolódó emlékekből építkezve, a fantáziát segítségül hívva alakítja ki azt a történetet, amely a kiscsoport tagjainak történeteivel együtt áll össze kerek egésszé. Az egyes tárgyak bemutatását azok ábrázolása is helyettesítheti, a cél, hogy egy-egy kiscsoport saját játék-képregényt készítsen és mutasson be, amely nemcsak vizuális megjelenésében, hanem az általa elbeszélt történettel is hűen tükrözi a résztvevők gyerekkorát, gyerekkori játékvilágát, lehetővé téve a reflexiót, a humort és az iróniát.
A legötletesebb megoldások díjat kapnak.

 

 

*********************************************
 

KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
TAGSÁGOK
PARTNER OLDALAK